Váratlan fordulat

5.fejezet-Váratlan fordulat

 A múlt iránti fájdalom furcsa dolog, az ember nem tehet ellene semmit. Olyan, mint a saját magától kinyíló ablak. A szobában hideg lesz, és az ember elkezd remegni. Az ablak azonban minden fuvallatra kissé jobban kinyílik és az ember egyszerre kíváncsi lesz, mi van mögötte.  Egy magányos ember tükörképe jelenik meg az ablak üvegében. Ez az ember képes a magányt megszokni, de ha a magánya csak egyetlen napra is megszűnik számára, utána kezdheti a megszokást elölről. 

Halk nyöszörgés hallatszik a sötét szobában. A férfi szemei lassan kinyílnak s két égszínkék szempár figyel rá. A hibrid közelebb húzza magához a lányt s egy hosszú csókot ad neki. Percekig figyelik egymást, de a férfi arca egyszer csak komor lesz amit a lány észre vett.

-Mi a baj?-  Kérdezte kíváncsian Caroline . Látta a férfi  tekintetén,hogy valami baj van. Olyan hidegnek érezte a férfit.

-Semmi csak eszembe jutott valami. – Sóhajtott egy nagyot a férfi  és a hátára fordult .

- Még is mi? -  Egy hirtelen mozdulattal  a férfi ölébe ült  s a férfi kezét a csípőjére tette.  A férfi Caroline hátán végig húzta a kezét amibe Caroline beleremegett.

-Csak azon,hogy mi lesz ha haza megyünk. Újból a magány fog otthon várni. – Vallotta be őszintén a férfi mivel már elege volt,hogy  1000évig nem volt mellette senki. És most itt a pillanat,hogy ez a gyönyörű lény vele legyen. Vele és senki mással.

-Te szereted a magányt? – Félve kérdezte meg Caroline Klaust. Lehet,hogy nem kellett volna ezt megkérdeznie,de valahogy úgy érezte,hogy muszáj  neki.  A férfi elmosolyodott Caroline kérdésén majd egy kis idő múlva választ adott.

-Nem, azt hiszem a magány szeret engem. – Nevetett fel halkan. Caroline egy halvány mosolyra húzta a száját. Eszébe jutott Matt. Már 2 hete nem tudnak róla semmit. Szerették egymást,de még is el ment tőle. Könnybe lábadt a szeme s egy kis könnycsepp kördűlt végig a lány arcán.

-Mi a baj kedvesem? – Kérdezte a hibrid és egy kósza tincset arrébb simított a lány arcából.

- Eszembe jutott Matt. – Újból vissza gondolta azokra a pillanatokra amikor boldogak voltak együtt. Klaus tudta,hogy kiről beszél Caroline. Vissza gondolt az éltető nedű ízére s egy gonosz mosolyra húzta a száját.

- Tudod az önsajnálat bénít. A keserűség megöli a lelket. – Majd lelökte magáról a lányt s  újból komor tekintettel  nézett vissza rá. Csak egy lányt látott az ágyon aki egy újabb trófea volt  a számára. Már épp kifelé tartott mikor a lány síros hanggal  megszólalt.

-  Én dönthetek. Te dönthetsz. Úgy is dönthetünk, hogy kitartunk a csalódásaink és a hibáink mellett. Dönthetünk úgy, hogy keserűek, dühösek vagy szomorúak maradunk. De már látom,hogy te mit választottál.

- Sajnálom,de a mi románcunk eddig tartott. – Mikor kilépett az ajtón még utoljára vissza pillantott a házra s hallgatta a lány halott szívének dobogását. Hallotta ahogy egyre gyorsabban dobog .  A lány ráborult az ágyra s keservesen sírt.

Klaus még pár percig nézett maga elé mikor a háta mögött megszólalt egy ismeretlen alak.

-  Látom, ahogy ránézel. És nem kaphatod meg. Talán csak annyi az egész, hogy eddig sosem tudtad meg, milyen akarni valamit, ami nem lehet a tiéd. – A titokzatos férfi rátette a kezét Klaus vállára. A hibrid meg fordult s legnagyobb meglepetésére az a személy volt ott akire nem gondolt volt. Rég nem látott testvére volt az. Megragadta a férfi nyakát s a kocsihoz lökte.

- Elijha! Minek köszönhetem látogatásodat?! Tudtommal nem rendeztem családi vacsorát! – Ingerülten el engedte  az öltönyös férfi nyakát.

- Niklaus csillapodj! Híreket hoztam! – Mondta miközben megigazította a nyakkendőjét. – Katherine újból itt van!

 - Mit keres itt? – Kíváncsiskodott a hibrid.

- Úgy hallottam,hogy a testvérét keresi. Akit egy boszorkány segítségével egy koporsóban tartott. A boszorkány elvette az emlékezetét a lánynak s egy új életet adott neki. Azt hiszi,hogy ő csak egy 18 éves lány aki nemrég lett vámpír.- Magyarázta Elijha Klausnak.

- Egy testvér. Érdekes. Ki az??- Klaus már kíváncsian várta,hogy mégis ki lehet az a szerencsétlen aki  Katherine testvére.

- Már magad is jól ismered! Ő Caroline….Caroline Forbes!! – Komoly arccal válaszolta Elijha mivel tudta,hogy Klaus gyengéd érzelmeket táplál a lány iránt. – Demég ő se tudja,hogy ki valójában. Először fel kell oldani a mágia alól,hogy emlékezzen.

Klaus idegesen beült a kocsiba s egyenesen haza ment. Becsapta maga után az ajtót majd egy pohár italt töltött magának. Egyenesen maga elé nézett és azon töprengett,hogy miért pont Carolinet fogta ki.

Ez lehetetlen.- Sohajtott egyet majd megpillantotta a bejáró nőt. Vámpírsebességgel a háta mögé suhant s megragadta a derekánál fogva majd a nyakára tapadt. Mikor már egy csepp vér sem volt már a nő testében eldobta magától. A férfi vámpír jegyei elő törtek s a bosszú vágy hajtotta tovább útján.